Gimnazista voltam, mikor egy barátommal leveleztünk (igen – postán, valódi papírral, kék tintával karcoltuk meg gondolatainkat). Emlékszem, ő mondogatta mindig nekem, merj nagyokat álmodni! Ebben az időben voltam nagyon bezsongva a kétkerekű motorokért…

Kicsi koromtól kezdve hozzá lettem szoktatva a nagyobb sebességhez autóval vagy motoron, már kétkereűn ültem mikor óvodás voltam, és képes voltam pizsamában papuccsal felülni apa gyorsaságijára – csak hogy vigyen még egy kört! : )

16 évesen megcsináltam az A korlátos jogsit hogy 18 évesen bármekkora motorra legyen jogosítványom. Ám mégis kocsi lett a téma, és 5 éve volt elárvult egy kósza “A” jelzés mely két keréken több száz lovas motort enged hajtani (amire rászerelnek még egy 20 literes tankot is – teljesen biztonságos :D ) Úgy tűnt, az adrenalin őrületet egy 50 köbcentis fűnyírón élem ki amit még ballagásom után vettem nyolcadikban… Ám április utolsó hétfőjén megváltozott minden!

Visegrádon túráztam néhány barátommal. Marci 1000-es Yamaha gyorsaságival tekert le, s én kipróbálásra elcsentem tőle. Csak néhány kanyart vettem be a Duna mentén rakpart és sziklák között, tényleg nem sokat. Visszafele egy erőteljesebb gázadáskor – mikor már a póló a nyakamban volt a menetszéltől – elhatároztam, kell egy ilyen játékszer nekem! : )

Néhány nap alatt körbehívtam az összes motorőrült barátom, unokatesóm, a sok vélemény, észrevétel, tipp és javaslat után körvonalazódott, egy nem túl idős, közepes kategóriájú sport-túra motort szeretnék venni mindenféle műanyag vacak borítás nélkül. Látni akarom a gépet, a motort, a csöveket, mindent! : ) Természetesen a második személynek is legyen kényelmes a helye rajta! Máté esküvője előtt 1 nappal 600km utazás és jó néhány motor kipróbálása utána Korival megláttunk egy vörös dögöt – egyből beleszerettem! A próbakör után úgy jöttem el, szeretném! Nem voltak álmatlan éjszakáim, így nyugodt szívvel hívtam fel hétfőn a tulajt – megveszem a motort. Szerdán hajnali 4kor már nagybátyámmal ültem egy kamionban amely Győr felé tartott, kirakodás után irány a motor! Papírmunka és a többi, fél2kor – 16 nappal az elhatározás után – egy saját motoron próbáltam kordában tartani 110 lovat. Így alakult hogy megvettem életem második motorját.

Még mindig felfoghatatlan, nagyon örülök ennek a vasnak!!! : )))

Egy igazi vidámpark ez! Sosem szerettem igazán a gyorsaságot vidámparkban, a hullámvasutat mert kötött pályán haladt… Szükségem volt egy külön bejáratú vidámparkra ami nem kötött : ) Így lett négy kerékből hat. Az én vidámparkom.

Íme egy újabb újraposztolás a spanyol Ion Lucin legújabb projektjéről, egy két és fél perces animáció, ami a Spherikal címet kapta.

…s mindez kedvemre való! Figyelemmel kísérem az előadót, ki a világról beszél, gazdaságról, történelemről, stratégiáról, tervezésről. Oly mondatok hangzanak el, melyekkel tudtán kívűl megerősít bennem egy irányt. Irányt mely félénk lépésként kezdődött, még nem nevezhető ösvénynek hiszen csak néhányan vágják a csapást előre mellettem. Tudom, sosem lesz kikövezett út melyen hatos fogatú hintókban nagyurak utazhatnak – bármennyire is nemes cél. Egyedi és különleges, nem ez a célja. Csupán néhány barátommal vágtunk bele. Még zöldell lábunk alatt a fű, de hamarosan ezrek talpát fogja csiklandozni. sosem akar majd csillogó arany-borítással felruházni hidakat. Ez üdvösség kérdése, semmi más.

“…Ugye az óra elején beszéltünk arról, hogy a világ így nem fog tovább menni. A SWOT analízist én már inkább TWOS-ként használnám, mert manapság a veszélyek sokkal számottevőbbek mint 20-30 évvel ezelőtt. Nem lehet figyelmen kívűl hagyni, hogy olyan veszélyforrások vannak, melyek nem kiszámíthatóak manapság. Átírodik a világ, átíródik a történelem, átíródik a gazdaság. …” – 2012.03.23, Stratégiai tervezés órán

Az előző után ismét jegyzeteltem kicsit magamnak. A fenti idézetet egyik előadóm mondta ma délelőtt stratégiai tervezés órán. Különös módon megragadta a figyelmemet 3 szó; átíródik a történelem! Az elmúlt hetekben nem tudok elmenni e téma mellett. Felismert helyzetek és tudatos lépések körvonalazódnak bennem – békességgel. Nem látom még a végét, csak egy dolog tiszta bennem;

Minden pillanat lehetőség arra, hogy kilépjek, és egy csapást mérjek az előttem lévő növényzetbe. Nincs más választásom. Hallottam csaták zaját az égen, láttam sok száz fiatal életében a változást, megerősödött bennem az irány. Ezrek jönnek majd, és megüresedett helyüket mások veszik át, kiket már ők vezetnek…

Hol vagyok és merre tartok? Kérem alássan, sejteni vélem, sőt! Tudom! Erről szól az ehívás, a felkészítő út, és átíródik a történelem.

Én írom a történelmet!

3 éve történt…

A baleset óta még több minden. Leírni nem tudom, csak felfogni, megérteni, élni a lehetőséggel. Lehetőségekkel, melyek nap mint nap kerülnek elém… hmm, errről írok a következőben : )

Az előző bejegyzés után – az élet egyszerű -  itt a folytatás hasonló egyszerűséggel. Egy külföldi grafikus munkáját fordítottam le magyarra, képre kattintva nagyobb és profilra lájkolható. Szép napot!

Jóllakottan ültem a szabadban, a széket Napnak fordítottam s 10 perc szünetet rendeltem el a világnak. Az elmúlt hónapokban hanyagoltam a kapcsolatomat a Nappal, ám az idő is megenyhült így én sem tehettem mást, kicsit sütkéreztem a napsugárban :) S mivel étterem előtt tettem mindezt, emberek és párbeszédek vettek körül…

30-as apuka 10 éves kisfiával jön ki mellettünk.

Apa: – Bacinátor?

Fiú: – Igen, bacinátor! – lelkendezik a fiú – most találtam fel!

A: – Igen? És milyen egy bacinátor? – Ez a kérdés teljesen meglepte a fiút. Próbálta elképzelni, milyen is lehet egy igazi bacinátor, s miközben ezen gondolkozott, beleszürcsölt az elhozott üdítőjébe.

F: – Nem tudom.

A: – Nem tudod? Hát akkor mi értelme a találmányodnak, ha nem is tudod, milyen? – vágta rá egyből apja – … Szervusz fiam!

A fiú ekkor vette észre hogy már 20 méterre jár apjától teljesen más irányba, annyira elmerült gondolataiban. Próbálta kitalálni, milyen is lehet a találmánya. Mentségére legyen, egy ennyire inger gazdag világban, mikor már fél évesen elég a TV-t nézni, 5 évesen internetezni, nem kell szabadban kitalálni “játszásiból” a többi utcagyerekkel történeteket és elvarázsolt világokat, akkor már saját találmányunkat is nehéz kifundálni vajon hogyan is nézhet ki.

Korlátozott képzelőerő, korlátozott kreativitás. Ugyan már srácok és lányok, elképzelni a legkevesebb kitalált dolgokat! ;)

Egyébként hogy nézhet ki egy bacinátor? :)))

Egy kis mozgókép aktuális trendi muzsikával, mert régen csináltam ilyet! : )

A tavalyi akciónk után immáron élesben videózgattunk több telefonnal és fényképezőgéppel, bár sajna 3 nagy fájl (20-30 percnyi anyag) megsérült a hazaszállításkor, így őket végérvényesen elvesztettük – és a rajtuk található írdatlan mennyiségű hülyeséget is! :D

Van ez így néha. Mi jól szórakoztunk ebben a néhány nappal a családommal, kedveltem. Csúszkálni jó! : )

Felszálltam a vonatra, és szinte bármilyen helynek örültem, csak had vegyem le magamról a súlyos terhet! Sok ilyen apró örömben volt részem, ami majdnem felért azzal az élménnyel mikor megvettem életem első saját kameráját és hozzá egy táskát. Milyen érdekes, helyzetek és szituációk átírják, mikor minek örül az ember…

16-17 éves lehettem, mikor először láttam olyan programot amivel videót lehet szerkeszteni. Kezdtem megismerkedni a témával, mindeközben egyre több koncert és rendezvény backstage vonalába kerültem bele – és ez szó szerint kell érteni, mert ide belesodrottam, megtartani ezeket a szálakat több munka volt mint észrevételezni magam. Mázli, szerencse, kegyelem, sokan máshogy hívják, én tudom hogy nem volt véletlen, tervben volt. Olvass tovább »

Heyhó! Egy ideje nem került publikálásra semmi írásom, de ezen hamarosan változtatunk. A háttérben jó néhány dolog elkezdődött és tart még, amiket be kell fejeznem, néhány téma hangsúlyosabb utazást vett, egy része az oldallal is kapcsolatos és az itt publikált munkáimmal. Szóval nincs elfeldve semmi sem, csak most a háttérben tevékenykednek az arcok. Grátiszban még a net is szakad állandó jelleggel mint odakint a hó…

No mindegy is, mert (hétfőn – nem értem haza időben) kedden lesz újdonság, a téma pedig valami olyasmi lesz ami sokáig nyomta a vállamat de már lekerült rólam, ritkán terhel újra… szép napot! ; )

Megnyugtatóan hatott egy kis alkotás. Az elmúlt néhány napban sok grafikai és tartalmi hatás ért, így ma este ez kerekedett ki a monitoromon. [Kattintásra a képet megnézheted nagy méretben is]

Gondolkoztam hogy így az ünnepek alkalmával posztoljak-e bejegyzést, majd arra jutottam hogy igen, szeretnék. Így ezzel a kettő kis kedves* videóval kívánok minden idelátogatónak áldott karácsonyt, pihenésre alkalmas napokat, kellemes időtöltést családdal, barátokkal.

Nemrég voltam Pesten & az egyik bevásárlóközpontban találkoztam egy ismerőssel. néhány fájlt másoltam át mobilvinyóról laptopomra (hogy elkészüljön ez). Nem találtunk áramforrást a laptopnak, pár perc eltellt mire volt szabad asztal és szabad 220V is. A mellettünk ülő apa-anya-gyerek hármasból a fószer segített hol nézzük meg, hol szokták eldugni, és ott találtunk is. Kisgyerkőc is aranyos volt a két első kihullott fogával : )

Beszélgetek Ádámmal, közben néhány hívásunk is volt, és arra kaptuk fel a fejünket hogy a férfi mellettünk kiabál a párjával. Ha a gyerek valami neki nem tetszőt mond vagy csinál, akkor vele is. Meglepődtem hogyan változhat egy ember hangulata ennyit 5 perc alatt – nagy publikum előtt. Odanéztünk mit kiabál, ám mivel nem ránk tartozik, tovább beszélgettünk. Fájlok átmásolva, összepakolunk és már mennénk is, csakhogy… Olvass tovább »